Nem sirok már többet nem lesz attól könyebb
Nem sirok már többet nem lesz attól könyebb szivemben a bánat .Hisz úgy is tudom régen ,hogy az élet nékem nem termet rózsáka. De imátkoztam érte nem dobta le mégsem én vágyok mint hiába.Tán ha le is dobta ő, nagyon messze dobta én nem találok rája.
De imágkoztam érte nem dobta le nékem én várok mint hiába ,
de hogy ha le is dobta,ő nagyon messze dobta én nem találok rája.
Kértem az istentől dobjon le az menyből egy kis boldogságot .
Mert ide lent a földön sem hegyen sem völgyön én sehol nem találom .
De nem fér a fejembe, mért kell hogy az ember mindig szive fájon!Ki rózsákra vágyik mért kell hogy halálig tövis töközt járni.
De nem fér a fejembe mért kell hogy az emberde szive mindig fájon.
Ki rózsákra vágyik mér kell hogy halálig tövis között járjon. |
